Tovább növelné a műszaki és természettudományi képesítések arányát a hétfőn nyilvánosságra hozott Széll Kálmán-terv 2.
A magyarországi egyetemek és főiskolák kétharmadát nyugodtan be lehetne zárni, a maradék egyharmadot pedig nem a hallgatói létszám alapján kell finanszírozni – mondta Bokros Lajos volt pénzügyminiszter az Origónak.
Az MSZP szerint felháborító, hogy amíg a Széll Kálmán Terv magyar változata 285 milliárd forintnyi forrást ígér az oktatással kapcsolatos beruházásokra, fejlesztésekre és felújításokra, addig a külföldnek szánt angol változat szerint 88 milliárd forint elvonás sújtja a következő években a felsőoktatást.
Ötvenháromezerről harmincezerre csökkentené 2014-ig az államilag támogatott képzésre felvehető hallgatók számát a kormány, a természettudományi és a műszaki szakokon azonban a jelenleginél többen tanulhatnának – olvasható a Brüsszelnek pénteken elküldött konvergenciaprogramban.
Egyes kérdésekben sikerült megegyeznie Hoffmann Rózsával, például az egész napos iskola támogatásában vagy a korai óvodáztatás bevezetésében - mondta Pokorni Zoltán a Magyar Nemzetnek. Az oktatási bizottság elnöke úgy fogalmazott: a magyar iskolaügy számára fontosabb, mint egy-egy fontos posztot betöltő személy rokonszenve.
Csak Orbán Viktor szeretné a Fideszben, hogy az állam átvegye az oktatási intézmények fenntartását az önkormányzatoktól - mondta a Hírszerzőnek a párt egyik elnökségi tagja. Egy másik forrásunk szerint a kép árnyaltabb, de a teljes államosítást biztos nem támogatnák a párt erős emberei - akik közül többen nagyvárosi polgármesterek.
Elfogadhatatlannak nevezte a tankötelezettségi korhatár kormányzat által tervezett, 15 évre való csökkentését Hiller István korábbi oktatási és kulturális miniszter az MSZP országgyűlési frakciója humánpolitikai kabinetjének konferenciáján kedden Budapesten.
Az egyetemi költségtérítéses képzések megszüntetéséről szóló pont egy utolsó pillanatban bemásolt grafikonnal került a Széll Kálmán-tervbe, és nemcsak a rektorokat, hanem a fideszes oktatáspolitikusokat is váratlanul érte - írja az Index.
Idén először nem az Eötvös Loránd Tudományegyetem került a HVG felsőoktatási rangsorának élére, hanem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
